Trotter66
Sziasztok!
Trotter66 Leírása ScenicII-re:
1. Meg kell határozni, hogy műxik-e a motor. Ez egyszerű, első szélvédőre nyomom a vizet, ha megy, akkor a motor jó.
2. a hátsó ablaktörlő mosó-törlő funkcióját be kell kapcsolni és kivárni, hogy hova fogja spriccelni a vizet a motor. (érdemes az ablaktörlőkart az üvegfelülettől elemelni)
- ha csak előre, vagy csak hátra dolgozik akármelyik kapcsolási módra, akkor a váltócsúszaka van beragadva a fúvókaosztóban, ami a motor alján található, és tulajdonképpen egy váltókapcsoló funkcióját tölti be: Ha balra forog a motor, akkor bal oldalra, ha jobbra, akkor jobbra csúszik el a víz nyomása miatt és tereli a folyadékot a megfelelő cső felé, ahonnan eljut az első, vagy a hátső szélvédőre.
- Ha valamely állásnál sehol sem jön a víz, akkor bizony ott, az adott csővezetéknél valahol dugulás van.
Műszaki adalék: Egy szivattyú van a tartály alján, műszakilag úgy van megoldva, a kétirányú szállítás, hogy az egyik kapcsolás +,- ad a motornak és az jobbra forog, míg a másik kapcsolás -,+ ad, így a motor kétirányban képes a folyadékot szállítani.
Egyszerű fragpáns megoldás.
Duguláselhárítás: Tapasztalataim szerint általában a kilépő fúvókák szoktak eltömődni az idők során. A fúvókákat viszonylag könyel lehet tisztítani egy kisebb-nagyobb tűvel, majd a belépő-oldali cső lehúzását követően nagynyomású levegővel lehet tisztatani, esetleg porpisztoly használatával. (gáz és számítógépes szakemberek előnyben:-))
És a neheze:
A szivattyú kiszerelése, javítása:
Első körben le kell szerelni az első lökháríitót.
1. a motorháztető kinyitását követően ki kell csavarni a jobb és bal oldalon elhelyezett trox fejű csavarokat, majd a középső nagyobb trox fejűt is. Ezt követően a petentek közepét kiemelve oldani azokat és kivenni.
2. a kocsi alá fekve a három darab alsó csavart is kicsavarni.
3. a bal és a jobb oldali doblemez és a lökhárító találkozásánál lévő 2-2 csavart kicsavarni és a csavarokhoz közeli kb. 10 forintos nagyságú patentet kiszedni. A patent jóminőségű gumis anyagú, úgy finoman alányúlva könnyen kijön, habár az első kiszedésével megküzdöttem, utána már rájön az ember, hogy miként nyúljon hozzá.
4. a kocsi elé állva a hűtőrács alatti műanyagelemet szépen kiakasztom felfele húzással a helyéről, majd azt megtartva a jobb és bal oldalon egymás után a lökhártító oldalait is kiakasztom, szintén klippes megoldású.
5. Szembeállva a kocsival a jobb oldalon található egy központi kábelcsomag csatlakozója, amit szét kell húzni. (ez táplálja a ködlámpákat, valamint a kürtöt)
6. El lehet vinni a lökhárítót semleges területre, alá tegyünk rongyot, mert fényezett felület.
7. szembeállva a kocsival abal oldalon látszik az ablakmosó tartály és maga a motor is.
8. megfelelő cső alkalmazásával nyerjük ki a folyadékot, mert a motor kiszedésekor az kárba vész. Esetleg tegyünk alá egy vödröt, a motor kiszedésekor belefolyik a lötty.
9. a motorról szedjük le a csővezetékeket, figyeljünk arra, hogy melyik megy hátulra és melyik előre.
10. oldjuk felfelé a motor elektromos csatlakozóját.
11. óvatosan szedjük ki a motort előrefele, a motortest közepe van bepattintva a tartály oldalába.
12. óvatosan húzzuk ki a gumitömítésben ülő szívócsonkot is, ez a motortesttel együtt motogg, szerves egységet alkot.
13. a fekete szívócsonktömítést tegyük félre, tiszta helyre.
14. A motor szivattyúrészének szerelése: szedjük le pattintással a motor alján lévő fekete-fehér fedelet. (nem kell félni derekasan a helyén van, kézzel, szerszám alkalmazása nélkül szét lehet szedni, csavaró-húzó mozdulatokkal)
15. A fekete-fehér szivattyúrész is el kell választani egymástól, itt is klippes megoldást találunk. Kis csavarhúzóval kell kiakasztani a biztosítót, aztán a jól ismert csavaró húzó mozdulatsor eredményre vezet.
16. Ezt követően a fekete rész mehet félre, a fehér részben van egy fekete henger alakú gumi, ami egy ezüstös műanyag gyűrűben van. Na ezt ütögetéssel lehet kicsalogatni. Ez szokott megragadni, és ez okozza a hibát. Általában alapos tisztítást követően újból teszi a dolgát.
17. Minden kicsi alkatrészt alaposan ki kell takarítani, természetesen mosószeres vizzel is meg lehet oldani, én tiszta rongyot és vékony csavarhúzót alkalmaztam.
18. a kicsin gumidugattyút a fehér házába visszahelyezve ellenőrizni kell az akadálymentes csúszkálását.
19. A fekete és fehér részt a dugattyúval összepattintva levegő befújásával ellenőrizzük ismét az oldalhelyes működést (a gumidugónak zárni kell az ellenoldali áramlást)
20. a motor és a szivattyú összeszerelése a szétszereléssel ellentétes módon.
21. a motortest és a tartály behelyezése előtt a szívócsonk gumitömítését először helyezzük a tartályba, majd illesszük helyre a motort, és nyomjuk erősen a helyére a szívócsonkot a motortesttel együtt.
22. helyezzük vissza a kilépő csöveket, oldalhelyesen.
23. töltsük meg mosófolyadékkal a tartályt a szívócsonk felső részéig, és ellenőrizzük, hogy a szívócsonknál nem ereszt-e.
24. Ha nem ereszt, akkor mehet tele a tartály, ha nem, akkor vödröt alá és meg kell igazítani és újra tesztelni a dolgot.
25. a vezetőülésbe ülve gyújtás mellett ellenőrizzük, hogy rendben működik-e a rendszer.
26. ha igen, lehet a kocsi elejét visszaszerelni. Ügyeljünk a pontos illesztésre és a klippes kötések helyrére tételével.
Hát kb. ennyi.
Szép napot!
Az első ütem: a szívás
A lefelé haladó dugattyú maga után szívja a porlasztóból a benzin-levegő keveréket. A porlasztó által elporlasztott üzemanyaghoz megfelelő mennyiségű levegőt keverve, a kész elegy a szívócsövön keresztül áramlik a henger belsejébe.
Amikor a dugattyú az alsó helyzetbe ér, a dugattyú fölötti hengertér teljesen feltöltődik a benzin-levegő keverékkel. A dugattyú a legfelső helyzetről (felső holtpont) a legalsó helyzetre (alsó holtpont) való mozgásakor a forgattyús tengely fél fordulattal elfordult. Ettől a pillanattól kezdődik a második ütem.
A második ütem: a sűrítés A vezérműtengely által vezérelt szívószelep elzárja a szívócső furatát. A forgattyús tengely további forgása következtében a dugattyú lentről felfelé halad.
Az előző ütemben beszívott benzin-levegő keverék nem tud kiáramlani a hengerből (a kipufogószelep szintén zárva van). A dugattyú tehát a fölötte lévő keveréket erősen összenyomja (összesűríti). Attól a pillanattól kezdve, hogy a dugattyú ismét a legfelső helyzetbe kerül, kezdődik a harmadik ütem.
A harmadik ütem: terjeszkedés (expanzió)
Amikor a dugattyú a legfelső helyzetet eléri, a gyújtógyertya elektródái között villamos szikra ugrik át. Ez a szikra meggyújtja az égéstérben összesűrített benzin-levegő keveréket, ami robbanásszerűen elég.
A terjeszkedő gázok óriási nyomása a dugattyút fentről lefelé löki. A dugattyú a hajtórúdon keresztül fél fordulattal elfordítja a forgattyútengelyt, amely fél fordulat gyakorlatilag a motor hasznos munkája. (A további fordulatok csak a működés járulékos veszteségeként foghatók fel). A robbanás nyomán keletkező égésterméket el kell távolítani a hengerből. Ez már a negyedik ütem alatt zajlik le.
A negyedik ütem: a kipufogás
A dugattyú a legalsó helyzetből – ahová az előző ütemben került – ismét felfelé halad. Ekkor viszont nyitva van a kipufogószelep, és a dugattyú kitolja maga előtt a kipufogócsőbe az égésterméket.
Miután a dugattyú ismét a legfelső helyzetbe kerül, záródik a kipufogószelep, nyílik a szívószelep, és az egész folyamat kezdődik elölről. A folyamat termodinamikai modellje az Otto-ciklus vagy Otto-körfolyamat
Read more: https://ozzy.hupont.hu/#ixzz2zXbM7JCa
A Stirling motor működése
Mint, azt már korábban leírtuk, a Stirling motor egy zárt ciklusú hőerőgép, ami azt jelenti, hogy a munkaközeg tágulását, nem követi kipufogás, illetve nincs levegő/gőz beáramlás sem, hanem adott mennyiségű gázt melegítünk, illetve hűtünk le a gép belsejében. Ebből már látható, hogy egy merőben más működési elvű gépről van szó.
Osszuk a dobozt két jól elkülöníthető részre, a hideg és a meleg oldalra. A doboz felső részét hűtsük, az alsó részét pedig melegítsük, és rakjunk bele egy hőszigetelő tömböt (nevezzük terelődugattyúnak), amely a doboz felét kitölti. Ha mozgatjuk ezt a tömböt a dobozban, akkor avval a két oldal között tereljük a levegőt, amely így a meleg részbe kerülve kitágul, a hidegben pedig összehúzódik. A levegőt szokták használni például két üveglap között hőszigetelőnek. A két ablaküveg között azonban áll a levegő, itt viszont erősen áramlik, ezért robbanásszerű gyorsasággal tudja a hőt fel, majd a hideg oldalon leadni.
Készítsük a tengelyre egy újabb hajlítást, amelynek iránya 90 fokkal legyen eltolva az előző hajlításhoz képest. Egy rudazattal kapcsoljuk a lufihoz, amit immár munkadugattyúnak nevezhetünk. Még egy alkatrész, és a gépünk magát tudja meghajtani a munkadugattyúval és vezérelni a terelődugattyúval.
Rögzítsünk egy lendkereket a tengelyhez, vagy hajlítsuk meg a tengelyt úgy, hogy a hajlítás végére helyezett kis súly, a terelődugattyú ellensúlyává váljon, így súlytalanná válik.
El is készítettünk egy működő stirling-motort!
Egy videó egy ilyen gépről:
és egy animáció:
https://youtu.be/rym_LB9tIi8
A gép működését talán még könnyebben megérthetjük, ha megfigyeljük mi történik az alábbi másik videón a bemutatott egyszerűbb golyós modellel.
A kémcsőbe lévő gáz (levegő) a melegítés hatására kitágul, és kinyomja a fecskendő dugattyúját. Ekkor azonban megdől a kémcső, és a golyók átgurulnak a meleg oldalra, míg a levegő a hideg oldalra áramlik, helyett cserélve a golyókkal. A hideg oldalon viszont lehűl a levegő, összehúzódik, és emiatt a fecskendőben alacsonyabb nyomás jön létre, ez visszahúzza a fecskendő dugattyúját. A kémcső ekkor visszabillen, a golyók visszagurulnak a hideg oldalra, a levegő pedig a meleg oldalra kerül, ahol ismét felmelegedve kitágul, és kezdődik elölről a ciklus. A golyóknak itt levegő terelő (kiszorító) szerepe van. Felváltva a hideg és a meleg oldalra sodorják a munkaközeget. Mivel a levegő folyamatos mozgásban van, nagy a turbulenciája így nagyon gyorsan, szinte robbanásszerűen felveszi a meleg oldali hőmérsékletet, majd a hideg oldalon leadja. A komolyabb gépeknél a kiszorítót általában egy forgattyús szerkezet mozgatja, de az utóbbi évtizedekben rengeteg új változat született, ugyanakkor minden hőlégmotorról elmondható, hogy levegő, vagy más alkalmasabb gáz térfogatváltozása működteti
Bővebben a motor működésével kapcsolatban, a különböző típusoknál találsz magyarázatokat.
Kezdésnek alább, a gamma típusú motor működését javasoljuk elolvasni!
Gamma stirling (alaptípus)
A legáltalánosabb és legnépszerűbb géptípus . Viszonylag könnyen megépíthető, kezdők számára is ajánlott, mind HTD, mind LTD hőbevitelnél, és a teljesítményére sem lehet panasz.
Alkatrészek:
1-lendkerék
2-kiszorító henger
3-kiszorító dugattyú
4-munkahenger
5-munkadugattyú
6-forgattyús szerkezet
7-regenerátor:
Amennyiben alulról melegítjük a gépet, mindig a kiszorítót követi a munkadugattyú.
Ennél a gépnél a munkadugattyú kevésbé sűríti a gázt, ezért alkalmas arra, hogy alacsony hőmérséklet különbségű (LTD) üzemre is tervezzék.
Működési ciklusát 4 részre különíthetjük el (gamma magyarázat):
1. Amikor a kiszorító lefelé mozdul egyre több gáz kerül a hideg oldalra, amitől az összehúzódva részleges vákuumként hat a munkadugattyúra, így a külső nyomás munkát végez.
2. A munkadugattyú beszívódik, eléri alsó holtpontját, miközben a kiszorító dugattyú irányt vált. Ez energiát emészt, amit a lendkerékben tárolt energia pótol. A kiszorító általában már felfelé mozdul, a 90 fokos eltolás miatt, amikor a munkadugattyú az alsó pontját eléri, ezért kis mértékben sűríti a gázt. (Alfa típusnál nagyobb mértékben.)
3. A kiszorító felemelkedik, közben egyre több gáz kerül a meleg oldalra, a nyomás növekszik, a munkadugattyú kifelé mozdul és munkát végez.
4. A kiszorító irányt változtat, közben a munkadugattyú eléri a felső holtpontját, ez ismét energiát emészt, amit a lendkerék pótol. Itt is, mint a 2-es pontban, a kiszorító már irányt vált, miközben a munkadugattyú eléri a felső pontot, így egy picit növeli a vákuumot, mielőtt a kiszorító továbbhalad az alsó pozícióba és a hűlés tovább csökkenti a nyomást.
Az LTD gépek felépítésüket tekintve általában laposabbak, a HTD gépek hosszabb kivitelűek. A hosszabb kivitelnél lehetőség van arra, hogy nagyobb legyen a távolság a hideg és meleg oldal között. Ez könnyíti a hőszeparációt. Amennyiben lapos a gép, kisebb a forgattyús szerkezet és könnyebb a kiszorító is, emiatt kisebb a forgattyús szerkezet súrlódása (erre törekedni is kell építéskor, a megfelelő szerkezeti anyagok megválasztásával), ami segíti a kis hőmérséklet különbségű működést.
A regenerátor (7-es alkatrész):
A hideg és a meleg oldal között helyezik el. Anyaga a gép típusától függően lehet fémszita, fémgyapot, könnyű, porózus műanyag, szivacs, de akár kerámia is. Amikor a meleg gáz átáramlik rajta, akkor anyaga átveszi a gáztól a hőmérsékletet, ezért segíti a gáz lehűlési ciklusát. Így a hőenergia, eme raktározott része nem megy veszendőbe, hanem ellen ütemben a hideg gáz visszaáramlásakor annak visszaadódik. Ezzel előfűti magát a meleg oldalra tartó gáz, gyorsítva a ciklust és növelve a hatásfokot. Így a hő munkává nem alakított részét sem hagyjuk veszni, hanem újra hasznosítjuk. (Ez aztán a Skót takarékosság :-) !)
Egyéb fogalmak:
LTD: ( Low Temperature Difference- alacsony hőmérséklet különbség )
Amennyiben a gép két oldala közötti hőmérséklet különbség kicsi, 100 fok Celsiusnál kisebb, akkor ezeket a gépeket LTD-nek hívjuk. (pl. Csizi gépe 2.5 fok különbséggel is működött)
HTD: ( High Temperature Difference- magas hőmérséklet különbség)
Ha a gép két oldala közötti hőmérséklet különbség magasabb 100 fok Celsiusnál, akkor ezeket a gépeket HTD-nek nevezzük.
Holt tér/ káros tér:
Minden hely, amit a kiszorító mozgása nem jár be tökéletesen, káros tér, amely a hatásfokot csökkenti. Felesleges helyen, felesleges gáz van, amely rugalmassága révén csökkenti a munkadugattyúra ható erőt. Hasonlóan, mintha a munkadugattyú és a forgattyús tengely bekötése közé rugót tennénk. A tervezésnél arra kell törekedni, hogy minél kevesebb felesleges belső tér legyen a motorban. A túl nagyra méretezett regenerátor belső tere is káros, holt tér, ezért ennek tökéletes megtervezése nem kis feladat.
Ferrofluid
Mágneses tulajdonságú olaj. A mágnes vonzza, de nem csomósodik, mert a benne lévő nano méretű ferromágneses szemcsék be vannak vonva egy felületaktív réteggel, melynek hatására taszítják egymást. Ebben a kolloid keverékben a Brown mozgás miatt a részecskék nem is ülepszenek le. Ha a dugattyú és a hengerfal között a rés kicsi, mágnesesen a megfelelő helyen tartva olyan erősen szigetel, hogy egy gép hamarabb robbanna fel, ha túlzottan megnövelnénk benne a nyomást, mintsem megszökjön rajta keresztül a gáz. Hátránya, hogy nem egy egészséges anyag, alapanyaga a kerozin, mely bőrön keresztül a szervezetünkbe jutva mérgez, illetve a gőzei belélegezve is. Emellett melegen és nagy nyomáson nem szabad olajat használni, mert felrobban, hasonlóan, mint a Diesel-motorban a gázolaj. Egy ilyen robbanástól legalább egy ember meghalt már, egy Stirling fejlesztő, a Philips-nél!
Használatát igazából feleslegesnek ítéljük, de mert néha megemlítik fórumokon (egyre ritkábban) megemlítettük mi is)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ferrofluid
A termoadinamikai körfolyamatok vizsgálatával, elemzésével könnyebb megérteni, hogy lehet a gázokkal munkát végeztetni.
Stirling körfolyamat/ciklus:
expanzió – izoterm 1-2
hőelvonás – izochor 2-3
kompresszió – izoterm 3-4
hőbevezetés – izochor 4-1
Nyomás-térfogat (P-V) diagram:
A folyamat iránya hőerőgépeknél az óramutató járásával megegyező irányú, hőszivattyúk esetében pedig fordított.
bővebben wiki:
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rfolyamat
Állapotváltozások típusai:
Izoterm állapotváltozás közben a leadott, vagy felvett hő teljes mértékben a térfogatváltozásra használódik, a hőmérséklet állandó.
Adiabatikus változás, ha termikusan el van szigetelve a rendszer, a gáz nem ad és nem vesz fel hőt, ezért a gáz hőmérséklete a nyomás változásának megfelelően változik. (A valóságban csak politróp változás lehet, mert nincs tökéletes hőszigetelés)
Izobár állapotváltozás közben a gáz nyomása állandó.
Izochor állapotváltozás közben a rendszer térfogata állandó. (nincs munkavégzés)
A gamma stirling-motot valós P-V diagramja:
A diagram innen származik:
https://www.robertstirlingengine.com/gamma_uk.php
Bővebben a wikin:
https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A9rfogati_munka
A képek forrása:
Koichi Hirata oldaláról a https://www.bekkoame.ne.jp/
Na enyi volt a blogom majd még készitek Sziasztok!